Veszprém

A hazai településhálózatban, mint fejedelmi szállás- és tartózkodási hely a kezdetektől kitüntetett szerepet játszó Veszprém, amely nevét minden bizonnyal Géza fejedelem Beszprim nevű unokájáról nyerte, az ország legkorábban kialakult vármegyei és püspöki székhelyei közé tartozott.Az egyházi és államigazgatási központ intézményeinek helyet adó vár, illetve annak védművei két szakaszban épültek meg. Elsőként a várhegy északi harmada, a székesegyháznak és a püspöki palotának otthont adó terület népesült be, amelyet dél kivételével – mint természetes védelmi vonal – minden oldalról meredek falú sziklaoldalak határoltak.

Elhelyeszkedése:

Veszprém városa a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen helyezkedik el. Egy, a környező térszínből alig 40 m-re kiemelkedő sziklagerincen emelkedik a hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, hozzávetőleg 400 x 100 m-es alapterületű,  festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyed, számos egyházi, tudományos és művészeti intézmény otthona, élénk forgalmú turisztikai célpont.